10 éve, amikor megnéztem a Szerelem hálójában című romantikus komédiát - Meg Ryan-nel és Tom Hanks-szel a főszerepben– volt benne egy jelenet, ami valahogy bennem maradt. Én pedig ezt most megosztom veletek. (Bocs a maláj szövegelésért az alsó sorban, de ha az ember a Youtube-on turizik, ne válogasson! :P)
A Balettcipők Noel Streatfeild cipő sorozatának egyik – legértékesebb - darabja.
Helyszín: London, az 1930-as években. Matthew Brown professzor egy nap váratlan batyuval állít haza. Táskájában egy pólyás csecsemő lapul, akit ő maga mentett meg egy hajószerencsétlenség során. A kislány szülei odavesztek, rokonokat nem talált, neki pedig nem volt szíve árvaházba adni a picit, így végül úgy döntött örökbe fogadja. Felnőtt unokahúga (Sylvia) és annak egykori dadája (Nana) segítségével Paulinnak nevezik el a kislányt. Mat bácsi azonban nem képes sokáig egy helyben maradni, így hamarosan megint útra kel, és hamarosan egy újabb csomaggal jelenik meg. Az új csomagot Petrovának keresztelik el, és még mielőtt kimondhatná élete első szavát, Mat megint veszi a sátorfáját. A harmadik kislány már küldemény formájában érkezik. A nagybácsi már nem mer személyesen beállítani Posyval. Így lesz a kis árvákból hirtelen nagy család. Idővel albérlőket fogadnak a házba, akik érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal foglalkoznak, amelynek köszönhetően mindhárom kislány hamar megtalálja a maga elhivatottságát. Pauline színésznő, Petrova pilóta és autószerelő, Posy pedigbalerína szeretne lenni. Mivel Petrova kilóg a sorból (fiús dolgok érdeklik és ezt akkoriban nem nézték éppen a meghatódottságtól elfátyolosodott szemmel) neki is be kell állnia a Tánc- és Színművészeti Akadémia növendékeinek sorába. Mindhárman szinte a világot jelentő deszkákon nőnek fel, ez pedig mindannyiukra más-más hatással van. Egy biztos: egy percig sem unatkoznak, mindig történik velük valami.
Nagyon jó stílusban íródott, élveztem minden sorát. Annyira belemerültem, hogy a végret már bőven éjjel 2 után jutottam el, de megérte! Noel Streatfeild könnyedsége Lucy Maud Montgomery-ére emlékeztetett. A két mesélő tökéletesen megfér(t) egymás mellett. Míg L. M. Montgomery Kanadában, addig Noel Streatfeild Brittaniában volt a leány ifjúsági irodalom koronázatlan királynője. A cipők sorozatot újra és újra kiadják, sosem szűnik iránta az érdeklődés. Sajnálatos módon mi „csupán” a Balettcipőket kaphattuk meg, a többit (még) nem adták ki. Remélem ez változni fog. Ennek a kiadása is felér egy kisebb csodával - legalábbis én így látom - mivel a szóban forgó kiadót – nevezetesen a BONA – e könyv 2007-es kiadása után, mintha a föld nyelte volna el. (A honlapjuk sem túl közlékeny, ha már itt tartunk.) A cipő sorozat többi tagja: Tennis Shoes, Dancing Shoes, Theater Shoes, Party Shoes, Traveling Shoes, Movie Shoes, Family Shoes és Skating Shoes.
Ejtenék pár szót a borítóról is. Nem a legszebb, sem a legcsúnyább, amit életemben láttam, de ha jobban megnézzük pár eredeti kiadásét, akkor elgondolkodunk, nem akadt volna valami szebb is? Mert ez kicsit úgy néz ki, mintha összecsapták volna. Ráadásul nem is azok az "igazi" balettcipellők vannak rajta, amiket az ember egyből elképzel ha erről a táncról van szó.
A regényből a BBC filmet is készített, melyet 2007 Karácsonyán mutattak be az Egyesült Királyságban. (Előzetes itt.) Pauline-t nem más alakította, mint Emma Watson, aki Hermionét játssza a Harry Potter sorozatban. Mat bácsit pedig a szintén Harry Potteres Vernon bácsi személyesíti meg. Miután megnéztem a filmet is megnéztem, bővebben itt.
17 megjegyzés:
hú, én annyira nem szoktam odalenni az ilyen ifjúsági történetekért, de ez valamiért megfogott, főleg, hogy ilyen sokra értékelted. a borító nem rossz szerintem, csak én halványabb rózsaszínre vettem volna.
Már fel is irtam!:) Szeretem az ilyen könyveket,és nekem kifejezetten tetszik a boritó is:)
Úgy látszik akkor én vagyok a borítóra kicsit érzékeny :P
szerintem a magyar borító az 5 közül a legjobb :-) nekem egyedül az árnyalatával van bajom...
Nekem az első és az utolsó tetszik a legjobban. :D
Fel is írtam a listára. szeretem az ilyen regényeket. Személy szerint a fehér balettcipőket kedvelem (Hátam mögött néhány balerinás képpel. Barátosném balett mániás :))
a fekete nálam a 2. helyezett....:-) megnéztem a videót, hihetetlen, hogy ez így megmaradt benned...:-o
Érdekes az emberi agy, nem igaz? :P
Amúgy most, hogy keresgéltem ezt a részt a filmből, kedvem lenne újra megnézni. Ki is fogom majd kölcsönözni :P
Juj, ez nekem is kell, kíváncsi vagyok rá:)
Az egyik kedvenc filmem a fent említett"Szerelem hálójában" Legmerészebb, legelrugaszkodottabb álmaimban én is egy ilyen "Sarki Könyves Kuckót" szerettem volna. Emlékeszem arra a részre, amikor Meg a Fox Áruházban sírva mondja és betűzi a Balett cipők szerzőjét. Akkoriban utána néztem, de semmi nem volt róla.
Örülök, hogy felfedezted Borostyán!
Remélem én is el tudom majd olvasni egyszer ezt is meg a többit is. (Hasonlóan jártam, amikor a Farm, ahol élünk köteteit akartam beszerezni, a kiadó felszívódott)
Lehet, hogy a bejegyzésed után ugrásszerűen megemelkedik a vásárlási példányszám, és valaki vállalkozik a folytatásra...???
Annamarie: reméljük!
Ez a legkedvencebb filmem a világon, és nekem is rögtön szöget ütött a fejembe ez a könyv, írtam is a kiadómnak, hogy ebben a sorozatban van fantázia, de ez a kiadó beelőzött. Tényleg eltűntek? Úgy reménykedtem, hogy kiadják az egész sorozatot :-(
Ez aztán a nekem való!
Na én kedvet kaptam, le is vadásztam a kötetet a könyvtárból:)
Megvettem. :-)
Hol vetted meg szeee? Nekem is tetszene és most épp keresem... de sehol nem találom :(
Megjegyzés küldése