2009. augusztus 2., vasárnap

Claire Wolniewicz - MiMiKRi

Adam élete teljesen egyhangúan telt.... szürkénél is szürkébb hétköznapok során nőtt fel, unalmas, egyhangú élettel, a szülei által irányított módon. Könyvelőként dolgozott, került mindent és mindenkit, főleg mindazt ami új, ami megfertőzheti. A változás 34 éves korában következett be. Szülei halála után, amikor eltemette a múltat, és kényszerből ugyan, de elkezdte saját életét.... egyszerre egy új világ tárult fel előtte. Az a világ, amikor külön kis lakásban él (mégha csak bérlőként is), amikor saját magának vásárol élelmiszert/ahogy rácsodálkozik a széles kínálatra/, ruhát, és mindent amire szüksége van, amikor saját magának intézi az ügyeit. Már ez a világ is új számára.... hát még az, ami ezután következik!
Egy nap arra lesz figyelmes, hogy idegenek szólítják meg az utcán, régi ismerősként üdvözlik, beszélnek Hozzá. Az elején megriadt, hisz belénevelték mélyen, hogy kerülje mások érintését, hisz ki tudja milyen bacilusokat hordoznak.... Ezért hárította ezeket a közeledéseket. Egy nap viszont máshogy reagált. Egy nap jól esett Neki a figyelem, már leste, kereste ki és mikor ismeri fel, ismer fel Benne valami ismerőst. Élvezettel töltötte el, amikor különböző szerepekbe bújhatott, amikor ezzel másoknak örömet okozhatott. Annyira bele tudott idomulni a szerepekbe, hogy amikor az adott szituációba került, akkor előjöttek számára olyan dolgok, információk, amelyekről addig nem volt, nem lehetett tudomása: tudta, hogy abban a szerepben melyik az Ő irodája, és mi az asszisztense neve.... Félelmetes, ugyanakkor kihívásokkal teli életmód!
Egy nap viszont találkozik egy lánnyal, Ritával, aki a régi kedvesét véli felfedezni Adam-ben.... Mit tesz hősünk? Felvállalja a szerepet és megismerkedik az eddig tőle tiltott szerelmi élettel, és bevállalja a kapcsolatot?
Mi van akkor, ha túl messzire megy? Mi van akkor, ha teljesen beleéli magát abba a szerepbe, ami igazából egy más ember élete? Mi van akkor, ha annyira teljesen tökéletesen tud másolni és hamisítani (személyiségeket, festményeket), hogy az már külső szemlélő számára felismerhetetlen? Mi van akkor, ha megfordul a fejében, hogy kihasználva ezt több pénzre tegyen szert?
Lehet ilyen életet élni? Benne lehet így maradni ebben a kapcsolatban?
Ilyen és hasonló kérdésekre kapunk választ ebben a rövid kis regényben. Engem a leírások fogtak meg, főleg a könyv elején az unalmas-bekorlátozott életmód szemléltetése.... melyből szinte törvényszerű ez a 'kitörés' ! És a színek kavalkádja, ahová csöppenünk a főszereplő által!

1 megjegyzés:

Iscnor írta...

Mimikri nagyon jó, én is imádtam, olvasd el Ingrid Noll Patikusnő-jét is, szerintem az is tetszene!