Több bajom is van ezzel a könyvvel. Egyrészt nem tudom eldönteni és szerintem más sem, hogy ez most ifjúsági irodalom, vagy felnőtteknek szól-e... Mert ifjúságinak elég durva a tartalma. A hossza, külseje, címe viszont arra utal, hogy tinédzsereknek szánták, szerintem... A könyvtárban is a gyerekrészlegről vettem ki és több könyváruház is az ifjúsági részen kínálja.Aztán itt van a második problémám. Mi a szent francért az a címe, hogy Édességek kicsiny boltja????
Most őszintén, ha valaki ezt a címet olvassa, akkor mire számít? Mert én habos-babos lányregényre, egy kis szerelemre, az első komoly kalandra és nagy tanulságra az életből, a felnőtté válás első lépcsőire és hasonlók. Főleg, mivel egy kislány a főszereplője a fülszöveg szerint. Csakhogy nem ezt kaptam...
Magammal is van bajom, mert nagyon elkerülte a figyelmemet a fülszövegen, miszerint ez valahol egy rémtörténet is... De akkor meg mi a fenéért ez a címe? A Rémségek kicsiny boltja után szabadon, vagy miért??? Én azt hittem, hogy bár a háttérben a pestissel, de azért a könyv a XVII. századi Londonról, azon belül is egy kislány kis életéről fog szólni, ami részben igaz is, de valójában maga a pestisjárvány és ennek minden borzalma a regény fő témája... Mert egyáltalán nem a kis édességbolt áll a középpontban, amit a főszereplő lány, Hannah nővére, Sarah vezet és ahová a kislány (ez is milyen már, hogy pontosan nem is tudjuk meg, hogy hány éves...vagy csak nekem kerülte el a figyelmemet?) segíteni megy vidékről a fővárosba. Az elején Hooper még próbálkozik bemutatni, hogy a háttérben zajló rettenet mennyire nem érdekli a kislányt - hiszen tinédzser - ellenben a ruhákkal, színházzal és a kibontakozóban lévő szerelemmel. Bár azon felül, hogy tini, Hannah-nak nincs semmilyen tulajdonsága, csak annyi hogy vörös hajú és szeplős... És aztán ez a tinédzserlét-ábrázolási kísérlet is lefullad, mert később a könyv (kb. a kétharmad részén) egy az egyben a pestisjárvány borzalmait taglalja, ami kicsit sok volt. Ha ez valóban ifjúsági regény akart lenni, akkor szerintem nem kellett volna ennyire részletezni a hullahegyeket, a lágyékokban növekvő bubókat, mert szerencsétlen tiniknek tuti rémálmaik lesznek ez után. Még nekem is szerintem... Camus Pestise majdnem elbújhat mögötte ilyen téren...Ha viszont felnőtteknek szóló, szépirodalmi regény akart lenni - hát annak meg nagyon gyenge. Történelmi regénynek tudnám elképzelni, ami rekonstruálja az 1665-ös londoni pestisjárványt - de nem ilyen címmel és alaptörténettel, nem a gyerekkönyvek között...
Úgyhogy nem tudok napirendre térni a szirupos cím, a helyenként horrorfilmbe illő tartalom és a gyengécske tinitörténet zavaros kavalkádja felett... Biztos, hogy nem fogom elolvasni a folytatást.
(pedig a borítója olyan szép...)
10 megjegyzés:
Sajnálom, hogy most ennyire nem egyezik a véleményünk.
Upsz....Szeee azért sztem ez túl szigorú kritika...
Azért volt benne édességről is szó:) Ha jól emlékszem cukrozott rózsaszirmot és egyebekt készitett a két testvér.Persze tényleg nem ifjúsági sztem sem.
Én így éreztem. Ilyen szigorú vagyok...(ördögien vigyorgó fej) Van-van persze szó benne az édességekről is. De nem az van a középpontban - szerintem. Az valami mellékes az egész történetben, én úgy éreztem. És Hooper nem keltette fel az érdeklődésemet a cukrozott ibolyaszirom iránt - ellenben mondjuk Joanne Harris leírásaival.... egyébként vannak vélemények a saját blogomban is, ha érdekel.
Á két rossz hírt nem bírok ki egymás után, grrr.
Ó én azt hittem, olyasmi lesz, mint A tearózsa, csak édességekkel.
De mivel ennyire különböző vélemények vannak itt, adok neki még esélyt.
Amúgy én az Elisa Rose-t vettem meg, annak is olyan gyönyörű a borítója, hogy megszólal.
Az elisa Rose nekem is megvan:) és még én sem olvastam....
Nekem tetszett ez a könyv és a Szirmok a hamuban is,ne add fel:)
Nekem is tetszett a könyv és a második rész is. Persze abban egyetértünk, hogy nem igazán ifjúsági irodalom. És írtam volna rá valami korhatárt.
Huh. Szerintem ez a könyv egyértelműen ifjúsági regény, lányregény. Nem látom benne a rettenetes borzalmakat, 12 éves hugom rémálmok nélkül olvasta (és kíváncsi volt utána a folytatásra). Ennél sokkal rosszabbakat látok minden nap a híradóban... :(
Viszont látom benne, amit te nem: egy kis szerelem, felnőtté válás kezdete, első komoly kaland(élmény)(szerintem ezt lefedi a pestisjárvány. nem feltétlenül szerelmi kaland kell), na jó, egyedül a habos-babosság nem stimmel, de a cím alapján én nem is vártam volna.
A cím. Szerintem nem rossz. Most lett volna inkább a címe, hogy 'A nagy pestisjárvány"? Mint a főhős életének színtere, szerintem találó cím, én nem érzem sziruposnak.
Bencsik: szerintem abból is adódik, hogy ti mást láttatok benne, mert alapvetően más korosztály vagyunk, ha nem tévedek. A mai kamaszok, fiatalok sokkal-sokkal több mindent (borzalmat és negatívumot is ) láttak már és tekintenek normálisnak, mint én gyerekként. És ebből fakadóan én hasonló könyveket tartok és várok el ifjúságiként titulálva, mint amik az én gyerekkoromban voltak. Nem haladok a korral :) És nyilván a fentiek miatt más az ingerküszöbe a mai fiataloknak. De örülök, hogy nektek legalább tetszett.
Én 11/12 voltam mikor először olvastam a könyvet. Nekem nagyon tetszik mind a mai napig, sosem lettek tőle rémálmaim, lehet hogy azért, mert a pestis mint téma mindig érdekelt.
Szerintem nagyon jó könyv. Nem volt rémálom sem...
Megjegyzés küldése