2010. június 18., péntek

Michelle Richmond: A köd éve

Egy újabb nagyszerű könyvet olvashattam Richmond tollából,valahogy nekem olyan mintha Jodi Picoult stílusában írna ami nem baj,sőt! Mindketten nagyon jó történeteket alkotnak,nem mindennapi témákban,mégis a könyvekben történtek bámelyikünkkel megtörténhetnek.Ez egyszerre nagyon elgondolkoztató,és rémisztő.

Abby egy átlagos napon sétálni viszi vőlegénye kislányát Emmát.Miközben a kislány a ködös San Fransiscói tengerparton sétál,Abby fényképez-egy perc talán annyi sem még egy halott fókakölyköt lefotóz,mire felnéz Emma már eltűnt....

Majd egy év történéseit öleli fel a közel 500oldal,rendkívül megrázóan,alaposan,izgalmasan megírva ,hogyan változik meg az ember élete egy pillanat alatt.Abby és Jake kutatócsoportot szervez,naponta több ezer szórólapot oszt szét Emma fényképével,adataival,újságban,tévében szerepelnek,de csak telnek a napok,hónapok anélkül,hogy akár egy pici nyomot találnának,hogy mi történhetett Emmával.Abby belebetegszik abba,hogy Emma miatta tűnt el,Jake bár sosem mondja ki,némán vádolja Abbyt,egyre távolabb kerülnek egymástól.Abby mindent bevet,még hipnózis is vállal ,hátha így rábukkan egy olyan információra ami már a tudatalattijába merült...könyveket olvas az emlékezésről...."Ahogy Mark Twain mondta:Nem az a megdöbbentő,hogy mennyi mindenre emlékszem hanem az,hogy mennyi mindenre emlékszem ami nem úgy volt."

Egy idő után előkerül egy nyom...Emma cipője...Jake úgy érzi ideje elengedni Emmát ,elfogadni,hogy meghalt.Temetést rendeznek üres koporsóval...Abby egyáltalán nem érti,Jake hogyan adhatja fel??

Dél-Amerikába utazik,azok után a nyomok után amikről Abby úgy gondolja még segíthetnek,de egyben szakítás is Jakkel aki válaszút elé állítja a lányt.

Abby karaktere nagyon szimpatikus volt,hihetetlen erős személyiség.Az apa előbb feladta a lányáért való harcot,mint Abby akihez semmilyen vérségi kötelék nem fűzte.Egyedül,támogatás nélkül viaskodott a bűntudattal.

A könyv alaposan,és remekül körbejárja az emlékezés csodás adottságát.

A könyv 2007-ben megkapta a z Év könyve díjat.


1 megjegyzés:

Melinda írta...

Olvastam, imádtam!:)