Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége

„Amikor először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc.”

Hogy is történhet meg, hogy ez a két ember egymásba szeret?

Ebben a regényben Clare és Henry megismerkedését, szerelmét, kapcsolatát és életét ismerjük meg, a benne lévő mérhetetlen szeretettel, elfogadással, problémával. „Az időutazó felesége” egy szerelmi történet mindenféle csöpögés nélkül, tele örömmel, fájdalommal; benne az elfogadás, a küzdés tökéletes példázatával.

Henry egy különleges férfi, aki időeltolódási-rendellenességgel született, így időutazásra képes. Utazásainak okát, idejét, mikéntjét és miértjét nem tudni, de a legváratlanabb pillanatokban eltűnik és egy másik korban, síkban és sokszor más életkorúként találja magát bizonyos helyeken. Így találkozik a 30 éves Henry egy 6 éves kislánnyal Clare-rel.

Clare egy különleges kislány, akit 6 évesen „elvarázsol és elbűvöl” egy 30 éves időutazó ruhátlan férfi, akit ő ettől a pillanattól kezdve vár a Réten, akit ő szép lassan megkedvel, megszeret, majd szerelembe esik, és ez a szerelem nem szűnik meg soha életében.

A történet oda-vissza ugrál az időben, sokszor a végeredményt, a bekövetkezett eseményt olvassuk először, és a későbbiekben tájékozódunk az előzményekről. (A könyv elején ez zavaró lehet, de az események sodrásában, a történet lefolyásában ez a kronológiai összevisszaság felejthetővé válik, csak a további oldalakra leszünk kíváncsiak.) Ebben a látszólagos összevisszaságban azonban nincsen hiba. Tökéletesen összekapcsolódnak az események, mindenre fény derül, csak türelmesen ki várnunk a megfelelő oldalszámot. Kiderül miért is van égésfolt Clare mellén? Miért tud Henry mindenhova betörni, és megismerjük közös időtöltéseiket is. Belepillanthatunk Henry gyermekkorába, és a könyv végén megismerjük Albát is. Sok-sok fontos és érdekes történés és esemény tárul szemünk elé, ami segít nekünk az igazi és teljes regény kibontakoztatásában.

Nekem nagyon tetszett, hogy az írónő nem használta fel Henry személyiségét, hogy elárulja lány jövőjét. Természetesen kiderül, hogy összeházasodnak ha a nő is felnőtté válik, de öncélúan nem használja ki az ismereteit. Érdekes volt, hogy Clare előbb ismerte meg a férfit, mint a Férfi őt, ez a könyv elején ki is derül. A két karaktert nagyon szerethetővé alkotta meg A. Niffenegger. Clare-rel együtt drukkoltam az örömeiben, együtt sírtam a vetéléseinél. Henry karakterébe bele tudtam szeretni, hiszen ügyes, okos, helyes, aki nagyon tiszteli és szereti lányt, a Nőt, és azért is szerettem, mert ő egy jóképű, intelligens KÖNYVTÁROS!

Nagyon jó érzéssel tettem le a könyvet, és olyan lelkes olvasóknak is ajánlom, akik a romantikus irodalmat nem annyira kedvelik.