A könyv a Gyógyír északi szélre folytatása.Az első kötet azzal ért véget,hogy Leo elutazott Bostonba kilenc hónapra megszakítva minden kapcsolatot Emmivel,hogy esélyt adjon Emminek és férjének az újrakezdésre.Emmi a kilenc hónap letelte után úgy határoz ideje újra írnia ..újfent felveszik a félbehagyott szerelmük fonalát.Emmi ugyanúgy él férje és fogadott gyermeki oldalán,Leo pedig Bostonban megismerkedik egy lánnyal.
Azt tervezik barátok maradnak,túl sokat jelentenek egymásnak.Már nemcsak e-maileket váltanak hanem találkoznak beszélgetnek,de idejük nagy részét levelezéssel töltik.Mindketten élvezik ezt a fajta szabadságot,és titkot ami csak az övék.Aztán Leo úgy dönt elmondja barátnőjének Emmit és ezt a furcsa barátságot...
Az első részhez képest sokkal gyorsabb volt a tempó,szédületes iramban váltogatták egymást az események.Nem igazán tudtam letenni....egy délután kiolvastam,igaz nem egy vaskos kötet.Ami hiányérzetem volt az első rész után,az most mind szépen el lett varrva,meg lett magyarázva.Féltem,hogy túl lesz dimenzionálva ez a szerelem túl lesz lihegve,de a szerző remekül adagolta a feszültséget a szerelmet,nagyon éltszerű volt ahogy vívódtak,ahogy próbálták eldönteni igazán szeretik-e egymást vagy csak futó kalandot várhatnak a másiktól?Meg kell elégednünk azzal amink van,és nem álmodozni? Mennyi fájdalmat okozhatunk szeretteinknek?Együtt élni vagy egymás mellett élni?Ez itt a kérdés amire Emmi és Leo megtalálja a választ.
Hangulatos ,sodró erejű,lendületes regény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése