Jay Asher: Tizenhárom okom volt...

Ezt a könyvet már messze megelőzte a híre itt Magyarországon is. Hónapokkal a megjelenése előtt röpködtek a kérdések: mikor jelenik már meg? Mikor lesz kapható? Sőt voltak akik már kalózfordításban gondolkodtak és azt próbálták elérni a neten. Magam is kitartóan várakoztam, mondván most már megvárom a magyar megjelenést, és nem kezdek neki az angol beszerzésének. Nos, október elején el is érkezett a nagy nap és kikerült a boltok polcaira és meg azon nyomban el is olvastam.

Kicsit aggódva kezdtem neki, mert a nagyon várt könyvekben könnyen lehet csalódni, így aztán inkább nem is turbóztam magam. Kár volt aggódnom, már az első oldal megkezdése után részese voltam a történetnek.

Az alapsztori a következő: egy középiskolás lány – Hannah - látszólag egyik napról a másikra úgy dönt, hogy véget vet az életének. Pár héttel később Hannah egyik iskolatársa (és titkos imádója) Clay egyszercsak csomagot kap. Az izgatott bontogatás után hamar hideg zuhany éri. Halott „majdnem” szerelme hangjával „töltött” kazetták várják, hogy lejátssza őket. Ezeken a kazettákon lépésről lépésre mutatja be, hogy mik is vezettek ahhoz, hogy végezzen magával. Egy lavina indult el, amit képtelen volt megállítani és 13 esemény kellett ahhoz, hogy meghozza a végső döntést. A 13 esemény minden egyes okozója megkapja a felvételeket egymás után szép sorjában. Clay is valaki mástól kapta meg, de még nem tudja ki lehetett előtte és ki az aki őt követi (ha követi egyáltalán). Sokkolja mégis vonzza a gondolat, hogy meghallgassa a felvételeket, mert tudni akarja, mi volt az amiben segíthetett volna és mi az ő általa okozott indok. Két narrátor is mesél nekünk, az egyik Hannah a kazettákról, a könyvben dőlt betűvel szól hozzánk, és Clay akinek gondolatait és a lányról felmerülő emlékeit követhetjük nyomon.

Szomorú történet és helyenként elborzasztó is. Hannah annyi mindenen mert keresztül, annyi állítólagos jóakarója, barátja árulta el, hogy már szinte számolni sem bírtam. A 9-dik történetet gyakorlatilag végigbőgtem, de a többi sem volt piskóta. Folyamatosan váltogatták bennem egymást a harag és a fájdalom. Egyik ismerősöm sem lett öngyilkos (hál’ Istennek), de sokan azt mondják gyávaság az öngyilkosság, mert képtelenek szembenézni az élettel és azokkal akiket itt hagynak maguk mögött. Én nem tudom elítélni a lányt. Szerintem mire eljut idáig az ember, addigra úgy érzi, hogy senki nincs vele senki sem fogja hiányolni. Nem tudhatom egész pontosan mi játszódik ilyenkor az ember fejében, de biztos vagyok abban, hogy ilyenkor már nem gondolják úgy, hogy hasznosak lennének másoknak vagy maguknak vagy hogy bárki segíteni tudna.

Való igaz, hogy Clayt még jobban sajnáltam, mert ő az, aki itt maradt és kérdezi: miért? és mi lett volna ha…? A könyv hátsó részében néhány kérdésre felel az író, többek között arra is, hogy valós eseményeken alapszik-e a történet, mire azt válaszolta, hogy egy ismerőse valóban megpróbálta megölni magát, akivel aztán elbeszélgetett, tudni akarta mi vezette a döntésére. Amit hiányoltam a végéről azonban az a lista, amit többször is említenek a könyvben: mi az 5 jele annak, hogy valaki öngyilkosságot tervez…Kettőt említenek benne, de a másik hármat nem úgyhogy rá kellett keresnem, íme (forrás: http://www.hotdog.hu/blog/blog_post.hot?p_id=284172&b_id=15481) :

1. A fiatal értékes tárgyait, ruháit elajándékozza, kidobja. A következő hetek teendőiről, terveiről nem beszél.
2. Változások a viselkedésben és a külső megjelenésben: Az étvágy és az alvásritmus megváltozása. Ez túlzott evés vagy alvás, de étvágytalanság és álmatlanság formájában egyaránt jelentkezhet. A serdülő lefogyhat, vagy elhízhat, megjelenése nem érdekli, nem érez hozzá elég erőt és kedvet, hogy tisztálkodjon, adjon magára.
3. A személyiség, a viselkedés és a társas kapcsolatok hirtelen megváltozása: A környezet legtöbbször érzékeli, hogy a fiatal visszahúzódóvá, barátságtalanná vált, kötelességeit, barátait elhanyagolja, nem jár be az iskolába, de nem gondol rá, hogy a látszólagos nemtörődömség mögött súlyos kétségbeesés lehet. 
4. Halállal kapcsolatos fantáziák: Nemcsak szóban, de iskolai fogalmazásokban, a kamasz verseiben vagy rajzaiban is megjelenhetnek. 
5. Öngyilkossági tervek: Fokozott érdeklődés a fegyverek, altatók, mérgek iránt. Nyíltan vagy burkoltan az iránt érdeklődik, milyen gyorsan vagy fájdalommentesen hatnak.

És bár szomorú maga a történet egy valamit mégis meg kell jegyeznem itt a végén: szerintem az összes borító közül a magyar a legszebb. Nagyon tetszik ez a buborék ötlet.

Itt vannak a többiek, nincs két egyforma borító (balról jobbra: amerikai, brit, cseh, japán, koreai, lengyel, német1, német2, portugál, spanyol, svéd, olasz, brazil):

Két dolgot nem értek:

Az egyik, hogy miért mosolyog a lány a cseh és a japán borítón, a másik pedig az, hogy a németek miért adták ezt a címet a könyvnek: "Halott lányok nem hazudnak" Kiver a víz ettől a címtől.

És végezetül egy részlet a könyvből. Az első pár oldal erejéig (elnézést, hogy elcsúszott a Tegnap felirat de a Scribd átszerkesztette :(


Tizenhárom okom volt