2009. november 2., hétfő

Anne B. Ragde:Pihenni zöldellő mezőkön

Ismét elájultam Ragdee teljesítményétől.valahol azt reméltem helyrerázódik a Neshov testvérek élete,és vidámabb lesz a befejezés.

Miután Tor a baleset kapcsán képtelen volt a farmot irányítani Torunn a lánya átvette tőle ,ám miután Tor úgy dönt végleg kiszáll Torunn is összeomlik.Minden nap kísérti apja, kedvencei által megcsonkított teste.

Hiába szerez Margidó egy segítőt a farmra Kai Roger a saját érzelmeivel ostromolja a lányt,aki pusztán érdekszerelmet gyanít Roger érzései mögött.Torunnak túl sok a farm megmentése,az egyetlen Neshov ápolása,aki felesége halála óta még a körmét sem vágta le.Torunn nem lát kiutat mint ,hogy szó nélkül elmenekül a farmról.A testvérek értetlenül állnak a dolog előtt,úgy érzik Torunn nem tudta értékelni,hogy az egész farm immáron az övé.

Terveget sző Erlend ,miután valóságot ölt a gyermek áldás,nyaralóként álmodozik a farmról,Margidó pedig a temetkezési vállalkozása egy részét telepíti a farmra.Mindenki önző módon csak a saját boldogulását tartja szem előtt,mintha Tor sosem élt volna.Senkit sem érdekelnek a disznók,az öreg sorsa,Torunn összeomlása apja döntése miatt.

Margidó csak a koporsóival törődik,és a legjobb szeretne lenni a szakmában,ezért még arra is képes,hogy a Sírhant művek sorozatot nézze,ha már aznapra a saját halottai elfogytak.

Erlend bár boldog,mégsem tud ellenállni egy alkalmi partnernek.

A farm végül elnéptelenedik, a disznók kényszervágásra lettek ítélve,az öreg otthonba kerül,Torunn felkeresi azt a férfit aki elől a farmra menekült.

Hirtelen véget értek a nagyra törő álmok a farm felvirágoztatásáért....szinte látom ahogy valahol Norvégiában egy gyönyörű mező közepén omladozik az egyszer oly impozáns ház.

Már szó sincs a család újra egymásra találásáról,megértéséről,már senki sem akraja újjá éleszteni az elhamvadt rokonságot.Beletörődtek,hogy minden Neshov magányos és nem jár nekik a család, a boldogság. Az írónő remekül jut el a sivárságig,szinte látjuk magunk előtt a lecsupaszított embereket,és az egyszer volt családi boldogság színhelyét.

Nem szokásom megemlíteni a fordítót,és a borító tervezőt,de mivel mindkét munka remekül sikerült,kivételt teszek.Miszoglád Gábornak köszönhetjük a remek fordítást,és mindhárom gyönyörű borítót Kiss Gergely készítette.

Nincsenek megjegyzések: