2009. november 6., péntek

Stephenie Meyer - Eclipse - Napfogyatkozás


„A gondolat az élet rabja csak,
Az élet pedig az idő bohóca,
S az idő, amely a világ tanúja,
Megáll majd.”
(W. Shakespeare)

Bella, életének jelentős fordulópontjához ér. Leérettségizik és miközben új élete küszöbén jár, Charlie és Edward az egyetemi jelentkezésekkel és a továbbtanulással traktálják. Bella szeretné visszakapni legjobb barátját, Jacob-ot, de kedvese egyáltalán nem támogatja ötletét. A hármuk közötti huzavona tovább folytatódik, és feszültség egyre fokozódik. A valásztás elkerülhetetlen.

Seattle-ben rejtélyes gyilkosságok történnek, és közben Bella szobájából egy ismeretlen látogató elemel néhány személyes holmit. Alice látomásainak és Swan kiasasszony éles eszének köszönhetően, hamar összerakják a kirakós darabjait, és rájönnek, hogy veszély közeleg amely nem csak rájuk, de egész Forks-ra nézve végzetes lehet. A közeledő ellenség legyőzéséhez azonban nincsenek elegen. Szövetséget kötnek ősi ellenségükkel, és szembeszállnak saját fajukkal.

A Twilight a szerelem, a New Moon a fájdalom, az Eclipse pedig a döntések meséje. Választások, szerelem és barátság, ellenség és szövetség, élet és halál között.

A feszültség fokozódik és az írónő egy váratlan, fordulatos finálét sejtet a negyedik részben. Az első két rész során felmerülő kérdések zömére választ kapunk. A Quileute legendát végre teljes terjedelmében megismerhetjük. A Cullen család újabb tagjainak tudhattuk meg sötét múltját, választ kapva fura viselkedésükre.

Legélesebb különbség talán az előzőekhez képest, hogy ennek a fejezetnek az önirónia, a humor és a gúny szerves része, annak ellenére, hogy a feszültség végig ott lebeg a szereplők feje fölött és néha csak hajszálak választják el őket végzetes ballépésektől. Jacob és Edward piszkálodása és játszmái sokszor megkacagtattak.

Pozitív élmény volt, hogy Bella elkezdett felnőni és végre rájön, hogy nem választhatja mindig a kényelmes megoldást, vannak döntések amikkel saját magának is fájdalmat okoz, de ezeket is meg kell hoznia és meg is teszi. Jacobnak is kinyílik a szeme és a sarkára áll, ennek ellenére megint neki jut az áldozati bárány szerepe. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy tartogat még nekünk néhány meglepetést.

Nagy érdeklődéssel várom a Breaking Dawn-t, amely magyarul csak 2010 júniusában fog megjelenni. Eredeti nyelven, már most is elérhető, ha nem bírnám ki addig.

Stephenie Meyer Robert Frostot és Az üvöltő szeleket idézi az Eclipse-ben, én azonban kényszeresen Shakespeare-hez nyúlok a Twilight Saga esetében.


"A barátság szilárd minden egyébben, kivéve a szerelem dolgait."

( W. Shakespeare)


A rajongók körében nagy kérdés, hogy melyik táborba tartoznak. Team Edward? Team Jacob? vagy Team Svájc?

Én leginkább Team Jacob. De lehet, hogy megköveznek érte.


6 megjegyzés:

csenga írta...

Engem a második részben leginkább a szerelmi huzavona idegesített.Szeretlek,nem,de igen,de nem...váááááááá utáltam,hogy csak a könyv végén történt valami.

Vivienne írta...

Nagyon haragudtam Jacobra, amiért kiharcolta azt a csókot. Nem volt fair. De a végén nagyon tetszett, hogy farkasként tervezi a jövőjét. Team Jacob. Egyértelműen. Edward nekem az agyamra menne (mint ahogy ment is a saját Edwardom), de díjazom, mennyire szereti Bellát.

ladyBird írta...

Én nem haragudtam rá, mert meg tudtam érteni. Szerintem egyszerűen elege lett Bella se vele se nélküle előadásából. Persze nem éppen uriemberes viselkedés, de nem is azokért a tulajdonságaiért kedvelem.

kai_Sehmet írta...

Én is haragudtam Jacobra azért a csókért :)
mondjuk én az Edward-párti kategóriába tartózom bár nem vagyok egy elvakult rajongó.
Mondjuk nekem tetszett a szerelmi háromszög leírása, engem csak a breaking dawn-ban kezdett idegesíteni időnként, másrészről meg az volt a legjobb rész.

"Nagy érdeklődéssel várom a Breaking Dawn-t, amely magyarul csak 2010 júniusában fog megjelenni. Eredeti nyelven, már most is elérhető, ha nem bírnám ki addig."
de miért kéne kibírnod? :)

ladyBird írta...

kai_Sehmet:

Nem bírom ám ki! Már olvasom. Persze ez nem tántorít el, hogy majd elolvassam magyarul! :)

'Rika írta...

Hát én még a Twilightnál és még talán a New Moonnál hanem is totálisan elvetemült de Team Edward voltam... tetszett, hogy olyan misztikus hős-szerelmes Rómeó típus, őszintén ilyen tökéletesség mellett kinek jutna 3eszébe Parist választani?

A New Moonba Jacobbal még csak kicsit szimpatizáltam, aztán az Eclipsnél megváltozott gyökeresen a véleményem... talán ez Edward hibája... nem tudom. A tökéletessége egyszerre idegesíteni kezdett, az is ahogy "megtiltotta" Bellának, hogy találkozzon Jake-kel. Meg maga az hogy rendes nem akarja utálni Jake-t de még sem tudja szeretni ez a nagyon akarás... kissé idegesít, ezzel szemben Jake, aki a tökéletes tökéletlenség mintapéldánya... Olyannyira ember, amilyen Edward talán sosem volt. Önző és én ezt nagyon értékelem, mert akárhogy is nézzük ember nagyon önző lény. Engem nem bántott az erőszakos csók, sőt nagyon is tetszett. Jacob tudja mit csinál :D megmutatta Bellának azt, hogy Bella igazából szereti Jacobot is. Jake annyira más tele emberi érzelmekkel, hogy számomra sokkal valósabb, mint Edward, aki ugyan tökéletes, de egy tökéletes dolog unalmas, nem lehet annyira feltétel nélkül szeretni, mert mindig hibát keresünk rajta, be akarjuk bizonyítani, hogy semmi sem tökéletes még ő sem. Jacob teljesen más... Ezért vagyok TEAM JACOB!