A könyvért köszönet a Bézs.hu magazinnak.
Chevalier Leány gyöngy fülbevalóval irodalmi alkotása után mindenképpen kíváncsi voltam erre a könyvre, kíváncsi voltam, hogy egy általam kedvelt képből Bolgár György mit tud fantáziálni.
Érdekes volt elolvasni, ráadásul véletlenül éppen egy másik francia illetőségű festőművész könyve után olvastam, és nagyon érdekelt ez a téma ebben a formában is.
(A festmény Georges Seurat neoimpresszionista francia festő alkotása, aki ezt az irányzatot ezzel a képével elindította.)
Prológus, 6 fejezet, Epilógus= Rövid festmény bemutatás után megismerkedtem 6 szereplő előéletével, akiket a Seurat ráfestett a képre, majd az Epilógusban felkerült az "i"-re a pont, azaz minden kirakó-darab a helyére került, és a festmény elkészült.
A könyv olvasása közben megismertem Madeleine történetét, a Csónakos élvezet-hajhász életmódját. Bepillantottam rövid ideig egy hadnagy nem mindennapi életébe, majd egy amerikai-francia ruhagyáros férfi ön- és anyakeresésénél asszisztálhattam. A kürtös egy "nem mindennapi" napjába is betekintettem, majd az özvegy magánnyomozó házassági hirdetését is feladtam.
Mind-mind szerencsétlen sorsú emberek, akik tele vannak szomorúsággal, bánattal, vagy legalábbis hányatott sorssal, ami olyanná alakította őket, amilyeneknek a festményen láthatjuk őket.
Bolgár György történetet varázsolt a kép egyes szereplői köré. Számomra nem tökéleteset (helyenként a történet nem tetszett, helyenként a kidolgozottság, helyenként az érzés), de tulajdonképpen mi a tökéletes? Valaki számára a festmény sem szép. Valaki számára a franciák nem jók, valakik számára a XIX.század nem tetszetős.
Arra mindenképpen megfelelő, hogy leüljünk a kép elé (nekem a monitorom háttérképe jelenleg), figyeljünk, átadjuk magunkat az akkori francia korszak ruhatárának, normáinak, történelmi hátterének, és olvassunk. Nézzük a képet és fantáziáljunk. Bár a mondatok megfogalmazása nekem túl egyszerű, de kárpótolta a látvány; az alakokat legalább részben megismertem, így tudom, hogyan kerültek vasárnap délután a Grande Jatte-szigetre.
Vihar volt készülőben, egymásra találások voltak készülőben.... egyszer csak, váratlanul lecsapott a villám. A szigetre, az életekbe, és hatalmas változásokat hozott a szereplők számára.
Chevalier Leány gyöngy fülbevalóval irodalmi alkotása után mindenképpen kíváncsi voltam erre a könyvre, kíváncsi voltam, hogy egy általam kedvelt képből Bolgár György mit tud fantáziálni.Érdekes volt elolvasni, ráadásul véletlenül éppen egy másik francia illetőségű festőművész könyve után olvastam, és nagyon érdekelt ez a téma ebben a formában is.
(A festmény Georges Seurat neoimpresszionista francia festő alkotása, aki ezt az irányzatot ezzel a képével elindította.)
Prológus, 6 fejezet, Epilógus= Rövid festmény bemutatás után megismerkedtem 6 szereplő előéletével, akiket a Seurat ráfestett a képre, majd az Epilógusban felkerült az "i"-re a pont, azaz minden kirakó-darab a helyére került, és a festmény elkészült.
A könyv olvasása közben megismertem Madeleine történetét, a Csónakos élvezet-hajhász életmódját. Bepillantottam rövid ideig egy hadnagy nem mindennapi életébe, majd egy amerikai-francia ruhagyáros férfi ön- és anyakeresésénél asszisztálhattam. A kürtös egy "nem mindennapi" napjába is betekintettem, majd az özvegy magánnyomozó házassági hirdetését is feladtam.
Mind-mind szerencsétlen sorsú emberek, akik tele vannak szomorúsággal, bánattal, vagy legalábbis hányatott sorssal, ami olyanná alakította őket, amilyeneknek a festményen láthatjuk őket.
Bolgár György történetet varázsolt a kép egyes szereplői köré. Számomra nem tökéleteset (helyenként a történet nem tetszett, helyenként a kidolgozottság, helyenként az érzés), de tulajdonképpen mi a tökéletes? Valaki számára a festmény sem szép. Valaki számára a franciák nem jók, valakik számára a XIX.század nem tetszetős.
Arra mindenképpen megfelelő, hogy leüljünk a kép elé (nekem a monitorom háttérképe jelenleg), figyeljünk, átadjuk magunkat az akkori francia korszak ruhatárának, normáinak, történelmi hátterének, és olvassunk. Nézzük a képet és fantáziáljunk. Bár a mondatok megfogalmazása nekem túl egyszerű, de kárpótolta a látvány; az alakokat legalább részben megismertem, így tudom, hogyan kerültek vasárnap délután a Grande Jatte-szigetre.
Vihar volt készülőben, egymásra találások voltak készülőben.... egyszer csak, váratlanul lecsapott a villám. A szigetre, az életekbe, és hatalmas változásokat hozott a szereplők számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése