Mindenkinek lehet egy listája, amit szeretne még életében véghezvinni. Abbie csupán viccből felelt egy nagyon kíváncsi riporter ilyen irányú kérdésére, nem is voltak benne túl nehezen megvalósítható dolgok 1-2-t leszámítva.
Abbie listája:
1. Felülni egy régi körhintára.
2. Hátrabukfenc egy régi repülővel.
3. Tengerparton borozgatni.
4. Meztelenül úszni.
5. Delfinekkel úszni.
6. Lerészegedni.
7. Modellt ülni.
8. Táncolni a férjemmel.
9. Annyira nevetni, hogy már fájjon.
10. Végigevezni a folyón le, egészen Moniactól.
Abbie 35 éves.
Beteg.
Halálos beteg.
Rákos.
Férjét, Dosst kéri meg, hogy a listáján szereplő 10. pontot csinálják végig.
Nekünk olvasóknak hihetetlen lehet ezt a kenuzást elképzelni, de Doss járatos ebben a dologban. Így törvényt megszegve vágnak bele ebbe a kalandos utazásba. Doss evez, Abbie fekszik. Evezünk, harcolunk, küzdünk. Nagyon drukkolunk, hogy sikerüljön nekik.
Miközben telnek a napok a Georgia és Florida államok határaként hömpölygő St.Marys folyón, úgy ismerjük meg ennek a két embernek életét, hátterét, szerelmét.
Azt a szerelmet, amiért fogadalmat tettek:"...egészségben-betegségben.."
"Nem vagyok én mindentudó. Nem teszek úgy, mintha mindent értenék a világon, de tudom, hogy vannak, akiknek szép életük van, vannak, akiknek szép haláluk van, de csak kevesen szeretnek szépen. A miértre nem hiszem, hogy választ tudnék adni. Mindannyian élünk, és mindannyian meghalunk egyszer- ez alól senki nem lehet kivétel. Ami számít, az a kettő között van. Szépen, jól szeretni a másikat…ez már valami más. Ez választás kérdése- valamit újra és újra megteszünk. És újra. Mindentől függetlenül. Tapasztalataim szerint ha ezt az utat választjuk, felkészülhetünk a pokoli szenvedésre. Nem néztem se hátra, se előre. Csak bámultam Abbie-t, és evezni kezdtem."
Bevallom őszintén közhelyeknek tűnő mondatok felett hunytam szemet, mert nem érdekeltek. Sokkal jobban belemélyedtem a történetbe, amiből új információkkal gazdagodtam a művészetek terén, az emberi akaraterő kicsúcsosodása terén, aminek hatására elgondolkodtam saját magamon, aminek hatására sírtam, nevettem.
Ott voltam a St.Marys-en, előttem egy USA térkép volt, és követtem útjukat egészen addig, ameddig eljutottak.
Abbie listája:
1. Felülni egy régi körhintára.
2. Hátrabukfenc egy régi repülővel.
3. Tengerparton borozgatni.
4. Meztelenül úszni.
5. Delfinekkel úszni.
6. Lerészegedni.
7. Modellt ülni.
8. Táncolni a férjemmel.
9. Annyira nevetni, hogy már fájjon.
10. Végigevezni a folyón le, egészen Moniactól.
Abbie 35 éves.
Beteg.
Halálos beteg.
Rákos.
Férjét, Dosst kéri meg, hogy a listáján szereplő 10. pontot csinálják végig.
Nekünk olvasóknak hihetetlen lehet ezt a kenuzást elképzelni, de Doss járatos ebben a dologban. Így törvényt megszegve vágnak bele ebbe a kalandos utazásba. Doss evez, Abbie fekszik. Evezünk, harcolunk, küzdünk. Nagyon drukkolunk, hogy sikerüljön nekik.
Miközben telnek a napok a Georgia és Florida államok határaként hömpölygő St.Marys folyón, úgy ismerjük meg ennek a két embernek életét, hátterét, szerelmét.
Azt a szerelmet, amiért fogadalmat tettek:"...egészségben-betegségben.."
"Nem vagyok én mindentudó. Nem teszek úgy, mintha mindent értenék a világon, de tudom, hogy vannak, akiknek szép életük van, vannak, akiknek szép haláluk van, de csak kevesen szeretnek szépen. A miértre nem hiszem, hogy választ tudnék adni. Mindannyian élünk, és mindannyian meghalunk egyszer- ez alól senki nem lehet kivétel. Ami számít, az a kettő között van. Szépen, jól szeretni a másikat…ez már valami más. Ez választás kérdése- valamit újra és újra megteszünk. És újra. Mindentől függetlenül. Tapasztalataim szerint ha ezt az utat választjuk, felkészülhetünk a pokoli szenvedésre. Nem néztem se hátra, se előre. Csak bámultam Abbie-t, és evezni kezdtem."
Bevallom őszintén közhelyeknek tűnő mondatok felett hunytam szemet, mert nem érdekeltek. Sokkal jobban belemélyedtem a történetbe, amiből új információkkal gazdagodtam a művészetek terén, az emberi akaraterő kicsúcsosodása terén, aminek hatására elgondolkodtam saját magamon, aminek hatására sírtam, nevettem.
Ott voltam a St.Marys-en, előttem egy USA térkép volt, és követtem útjukat egészen addig, ameddig eljutottak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése