"...Kivette a trüffeles dobozt,ami ugye járt nekem és felkiáltott.-odanézzenek!-csak úgy csillogott a szeme-Már megint?Ez a csoki követ minket?
Ránéztem,aztán a dobozra,aztán megint rá.Gőzöm sem volt miről beszél.
-Tudoood-kacsintott dévajul-Ilyet ettünk amikor...
Hirtelen elhallgatott,én meg értetlenül ráncoltam a homlokomat ,rábámultam........és még mielőtt a gondolat formát öltött volna a fejemben már tudtam.Valaki másról beszélt...."
Valahogy így képzelem el én is a lebukást. Piti,véletlen dolgon múlik, hogy kiderül átvernek.
Maggie búslakodik egy sort, aztán meg sem áll Hollywoodig gyermekkori barátnője Emily tárt karokkal fogadja.
Keyes tipikus női regényt írt, de ezt is akár csak előző könyveit nagyon jól. Igaz a könyv közepénél már kicsit untam a partikat, és a csillogó házak leírását, szinte ugyanaz zajlott minden nap, minden éjszaka. De mikor visszanyúltunk a múltba, újabb és újabb adalékot tudunk meg Maggie gyerekkoráról, házasságáról -egészen a trüffeles nő felbukkanásáig-azok a részek remekül ellensúlyozták a sok Los Angelesi csillogást.
A humor Keyes erős oldala, most sem volt hiány nevetésből, jópofa karakterekből. A majd hatszáz oldalas könyv gyorsan fogyott, most sem csalódtam Keyesben.
Los Angeles a szerző által lefestett módon, olyan mintha egy másik bolygón lenne. Minden a látszatról, és a felszínességről szól de remekül lett ábrázolva, ahogy Maggie mindezt kívülről szemléli. Persze Maggie is elszáll néha de alapvetően szeretni való karakter, lökött családjával együtt.
Köszönet a könyvért az ULPIUS kiadónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése